Az Országgyűlés november 3-át – azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását – a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította. A Magyar Tudomány Ünnepe az MTA által 2003 óta minden év novemberében megrendezett országos programsorozat, amely hagyományosan a kor legtöbb kérdést felvető problémáira ad tudományos, megalapozott, közérthető válaszokat.
A 2023. november 3-ai szegedi nyitóünnepségen Freund Tamás, az MTA elnöke azt mondta: az Akadémia hiteles forrás, stabil pont a már tényeket is megkérdőjelező világban. Az idei, egész novemberben országszerte rengeteg érdekes programot kínáló tudományünnep fő témái a mesterséges intelligencia, a háborúk és a fenntarthatóság lesznek.
A MTÜ nyitóünnepségének tudományos előadását idén Pálfy Péter Pál, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke tartotta Bolyai János korszakalkotó felfedezése két évszázad tükrében címmel.
„A semmiből egy új, más világot teremtettem” – írta meg Bolyai János édesapjának 1823. november 3-án. Hogyan jutott el a temesvári erődben szolgáló 21 éves katonatiszt zseniális felismerése az évtizedeken át tartó homályból – már jóval szerzőjének halála után – a tudományos világ rivaldafényébe? Mi a matematikai, fizikai és filozófiai jelentősége Bolyai geometriájának? Joggal mondhatta-e Szentágothai János, hogy „a magyar nép géniusza – a tudomány területén – a legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet”? Ezekre a kérdésekre válaszolt az akadémikus előadásában az évforduló alkalmából.
foto: MTA/ Szigeti Tamás