2021. októberében a Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America hasábjain jelent meg Ódor Gergely, Czifra Domonkos, Komjáthy Júlia, Lovász László és Karsai Márton cikke, ami 2020. március és 2021. február közötti hazai COVID19 járványügyi adatokat felhasználva a járványok térbeli terjedését kutatja.
A betegségek modellezésének egyik alapvető kérdése, hogy egy járvány első esetei hogyan határozzák meg a terjedés végkimenetelét. A kutatás egyik fontos célja az volt, hogy megtalálja a kezdeti fertőzöttek azon konfigurációját, amely a legnagyobb járványhoz vezet és ezzel kapcsolatban egy új jelenséget figyeltek meg a szerzők.
Az általánosan elfogadott kép szerint, ha a vizsgált betegség egy elszigetelt, alacsony népsűrűségű és nem túl sűrű tömegközlekedési kapcsolattal rendelkező településen jelenik meg először, akkor gyorsan kipusztulhat anélkül, hogy nagyobb kitörést okozna. Egészen más lehet a dinamika, ha a járvány egy jól összekapcsolt, sűrűn lakott településről indul, ahol könnyebben túlélhet és terjedhet szét a lakosság többi részére.
A kutatás során ezt a feltevést kérdőjelezik meg, és demonstrálják, hogy az a járvány, ami a városok hálózatának legszorosabban összekapcsolt részéből indul, hosszú távon nem mindig vezet több fertőzötthöz. Ellenben, ha a betegségnek nagy a fertőzőképessége, akkor egy járvány, ami véletlenszerűen kiválasztott városokból indul, akár nagyobb populációt is megfertőzhet. Eredményeiket magyar mobilitási és járványügyi adatok, illetve matematikai bizonyítások is alátámasztják.
A tudományos megállapításaikon túlmenően eredményeik hozzájárulhatnak járvány-előrejelzések és az intervenciós stratégiák jobb megtervezéséhez egy adott országban egy éppen zajló világjárvány idején. Arra világítanak rá, hogy egy járvány korai szakaszában nem csak a terjedő betegség fertőzési eseteinek számát fontos követni, hanem a fertőzések térbeli eloszlása is fontos információt hordoz.
A most kidolgozott modell ilyen korai megfigyelésekből kiindulva, egy ország populációjának geometriai szerkezetét, valamint a mobilitási hálózatának hatásait is figyelembe veszi és már a járvány kezdeti szakaszában segíthet hosszabb távú következtetések levonásában.
Ábra: Ódor et al. PNAS 12, 118 (41) e2112607118 (2021)
Szerző: Karsai Márton