Description
Előadásunkban először felvázoljuk azokat a kérdéseket, amelyek kutatócsoportunkat foglalkoztatták az elmúlt nyolc évben az érvelési és bizonyítási készség kutatásával összefüggésben, majd áttérünk a legújabb, folyamatban lévő kutatásunk bemutatására. Ennek kiindulópontja, hogy a bizonyítási készség gyengesége a kezdő matematika szakos (tanárszakos vagy BSc) egyetemi hallgatók körében a matematikatanítás egyik tartós problémája. Célunk a bizonyítási készség fejlesztése reflektív feladatokon keresztül, geometriai problémák kontextusában. A beavatkozás alapgondolata, hogy a hallgatók „ötlettelenségéből” adódó korlátokat kiküszöbölve figyelmük a bizonyítás menetére és az igazolás módjaira irányuljon. A vizsgálat egy tágabb fejlesztő program része, amelyben az ún. reflektív feladatok mellett reproduktív jellegű és dialogikus módszert alkalmazó bizonyítási feladatok is szerepelnek. A reflektív feladatokban a hallgatók egy hiányos, hibás, vagy rosszul szervezett tanulói bizonyítást elemeznek és javítanak, így a másik gondolkodására történő kritikus reflektálás válik a bizonyítási készség fejlesztésének eszközévé. A kutatás kvalitatív jellegű, elméleti keretét a Toulmin-féle érvelésmodell és a Habermas-féle racionalitáskomponensek (episztemikus, teleologikus és kommunikációs) adják. Előadásunkban három jellemző hallgatói munkát elemzünk, megmutatva, hogy hogyan jelenik meg a fejlődés az egyes komponensek vonatkozásában. Az eredmények szerint a reflektív feladatok hatékonyan ösztönzhetik a deduktív láncok pontosítását, újraszervezését és a matematikai gondolatmenet világosabb megfogalmazását, ugyanakkor a teljes értékű matematikai bizonyítás megadásának továbbra is erős episztemikus korlátai vannak.
Zoom-link: https://umontpellier-fr.zoom.us/j/97076773179