A koszovói Pristinában rendezték meg az idei EGMO-t (European Girls’ Mathematical Olympiad) április 11-17. között. A magyar csapat vezetői Kiss Melinda, a Rényi Mesterséges Intelligenciával foglalkozó kutatója, valamint Kocsis Anett, az ELTE matematika mesterszakos hallgatója voltak. Kiss Melinda versenyzőként részt vett már az első EGMO-n is, az idei eredményről, a táborokról, a verseny szellemiségéről beszélgetünk.
A felkészülésen, a tehetségen, a ráfordított időn, vagy a feladatok nehézségi fokán múlik az, hogyan szerepel egy csapat az EGMO-n? Mi a siker záloga?
- Valójában ez mind közrejátszik. Nagyon sok energiát fektetnek a diákok a felkészülésbe, táborokba járnak, rengeteg feladatot oldanak meg, és nyilván kell tehetség is ahhoz, hogy az ember ilyen szinten tudja a matematikát. De a tehetség biztosan nem elég, kemény munka nélkül lehetetlen eddig eljutni.
2012 óta rendezik meg a Lányok Európai Matematikai Olimpiáját, igazán sikeres volt idén a magyar csapat, mennyi ideje készülnek ezek a lányok a versenyre?
- Nagyon jól teljesítettünk, a csapatunk tagjai már évekkel ezelőtt elkezdtek versenyezni és válogatókra járni. Keresztély Zsófia aranyérmet, Hodossy Réka és Zhai Yufan ezüstérmet szerzett, Elekes Dorottya pedig bronzéremmel tért haza, ezzel az európai országok között negyedikek lettünk, az összes ország között pedig nyolcadikok. A legjobb eredményünk egyébként eddig egy harmadik hely volt az európai országok között 2017-ben. Volt olyan év is, amikor két aranyérmet szereztünk, de ez a mostani is nagyon szép helyezés.
Róluk lehet már tudni, hogy később matematikával szeretnének-e foglalkozni?
- Erről talán még korai beszélni, az egyetem alatt változhat az ember érdeklődése. De a diákok jelentős része tényleg a matematika irányába indul el, nagyon sokan mentek ELTE matekra, és többen mentek külföldre is matematikát tanulni, Cambridge-be vagy az MIT-ra.
Az EGMO-n ugyanolyan jellegű feladatokat kapnak a lányok, amilyeneket a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián kell megoldani a versenyzőknek? Egyáltalán hogyan zajlik a válogatás?
- Nincs semmi speciális, talán annyi a különbség, hogy a feladatsorok valamivel könnyebbek, mint a nemzetközi diákolimpián. Három válogató van az év során (korábban kettő volt), az ott összesen legtöbb pontot elért négy versenyző kerül be a csapatba.
Hogyan kell készülniük a lányoknak a válogatóra?
- Ősszel küldünk a lányoknak tematikus feladatsorokat, és utána télen EGMO jellegű vegyes feladatsorokat, hogy tudjanak gyakorolni. Az elmúlt években már vannak EGMO táborok is, ahol nagyon sokat matekoznak. Illetve nemrég indult egy olimpiai iskola is, bár az nem csak lányoknak, hanem lényegében mindenkinek szól.
Ezek szerint mégis van kifejezetten EGMO stílusú feladat?
- Inkább úgy értettem, hogy a versenyen szokásos háromféle feladatból álló feladatsor. Régebben, amikor még csak két válogató volt, akkor négy volt, a négyféle témakörből: algebrából, számelméletből, kombinatorikából és geometriából. De tavaly ezt megváltoztattuk…
…azért, hogy nagyobb rutint szerezzenek abban, hogyan osszák be az energiájukat?
- Igen, szerintem ez is nagyon fontos része a versenyzésnek, hogy legyen nagy tapasztalatuk az ilyen jellegű feladatsorok megírásában. Jó, ha megérzik, hogy teljesen rendben van, ha nem jön rögtön az ötlet. Akkor lehet váltani más feladatra, azon gondolkozni, és aztán visszatérni a korábbihoz.
Történt-e bármi különleges ezen a legutóbbi versenyen?
- Koszovóban, Pristinában voltunk idén. Szerintem jó szervezésű verseny volt, előfordultak ugyan hibák, de azokat szerencsére korrigálták. Az EGMO minden évben ugyanúgy zajlik, van egy bevett forgatókönyv. Az első nap utazunk, második napon a zsűri megszavazza a feladatsorokat, amit aztán az országunk nyelvére lefordítunk. Ezután következik a két versenynap, és az ötödik napon van a koordinálás, amikor megegyezünk a pontokról. Az utolsó előtti napon szokott lenni egy nagy közös kirándulás, ez most sajnos elmaradt idén, csak a versenyzők mentek. Ezt követi az eredményhirdetés és másnap a hazautazás. A zsűri a leaderekből áll, akikkel sokféle, a versennyel kapcsolatos kérdésről szoktunk megbeszélést tartani, például arról, hogy milyen helyszínek legyenek a következő években.
Elárulható, hogy hol rendezik meg jövőre a versenyt?
- A következő EGMO Franciaországban lesz Bordeaux-ban, és az azt követő évben pedig Horvátországban, Sibenikben.
Számodra miért fontos, hogy a magyar csapat felkészítésében részt vegyél? Milyen élmények, tapasztalatok ösztönöztek erre?
- Versenyző voltam az első EGMO-n és a tehetséggondozás mindig is fontos volt nekem. Táborokban is voltam segítő, szívügyem, hogy közreműködjek a következő generáció tanításában. Ez arról is szól, hogy tudatosítsuk, ez nem férfiszakma, egy lány ugyanúgy meg tudja a helyét állni matematikusként. Van egy nagy csapatunk, ami többségében volt EGMO versenyzőkből áll. Mi állítjuk össze a feladatsorokat, és a beérkezett megoldásaikról visszajelzést küldünk nekik. Ezen kívül mi készítjük el a válogató versenyek feladatsorait is.
Arról mennyit lehet tudni, hogy az EGMO alapötletét mi adta? A nagy múltú Nemzetközi Matematikai Diákolimpia mellett miért volt szükség egy szűkebb, európai és kifejezetten lányoknak szervezett versenyre?
- Azért kezdtek a lányoknak külön olimpiát szervezni, hogy ez önbizalmat adjon nekik, és minél több lányt bevonzzon a matematikába. Az eredeti koncepció biztosan ez volt, az első EGMO-t egyébként Nagy-Britanniában, Cambridge-ben rendezték. Egyszerűen szerették volna elérni, hogy a lányok ráébredjenek, ők is tudnak matekozni. Nyilván ennek lehet egy olyan hosszú távú hatása, hogy a Nemzetközi Diákolimpián is egyre több lány vesz részt. Nem láttam erről statisztikát, de a tapasztalatom, hogy valóban egyre nagyobb számban vannak jelen, ha nem is minden évben, de egyre gyakrabban kerül be lány a nemzetközi diákolimpiai csapatba. Vagy ha nem kerülnek be, akkor is szép eredményeket érnek el a közös válogatásokon. Mindemellett az EGMO egyre nő, terjeszkedik, ma már a jelentkező országok alig több mint fele európai. Idén 56 ország vett részt összesen, és abból 35 volt európai, ezen kívül résztvevő az Egyesült Államok, Kína, Japán, Ausztrália, Új-Zéland, és Dél-Amerika országai is. Hogy eredetileg miért európai versenynek álmodták meg? Valószínűleg gazdasági megfontolásból. Az európai országoknak ugyanis nem kell fizetni a részvételért, csak az utazás költsége terheli őket, szerintem az volt a cél, hogy főleg a kisebb és gazdaságilag nehezebb helyzetben levő államokat segítsék, és ezekből próbáljanak meg minél több lányt bevonzani.
