Útikalauz a tényekhez egy tények utáni világban címmel rövid videókat tett közzé a Magyar Tudományos Akadémia.
Honnan veheti észre valaki, ha hamis adatokkal és érvekkel próbálják manipulálni? Hogyan lehet eligazodni a rengeteg álhír és információ között? Mit tekinthetünk hiteles forrásnak? Egyáltalán mit nevezünk ténynek? Változnak-e a tények? Hogyan működik a tudomány? Miért a tudomány a legbiztosabb módszer a világ megismeréséhez?
Alapvető kérdések a mai információs káoszban, amellyel a fiatal korosztályok is egyre nehezebben birkóznak meg. A Középiskolai MTA Alumni Program új előadás-sorozatában fiatal kutatók ezekre a kérdésekre is keresik a választ a diákközönséget is bevonó, lendületes előadásaikban.
Keszthelyi Gabriella (ELTE; HUN-REN Rányi Alfréd Matematikai Intézet): Kijózanító véletlenek című előadása az alábbi kérdésekre keresi a váaszt:
Mit jelent a születésnap-paradoxon? Hogyan fordulhat elő, hogy egy az álmunkban látott szimbólum később a nézett sorozatunkban is megjelenik? Milyen kapcsolat van a káosz és egy Szűz Mária-mintára égett pirítós között? Miért hajlamosak az adatok csomósodni? Mi az a Monty Hall-paradoxon, és mi köze van a kecskékhez? Mit nem nevezünk véletlennek? Valóban igaz-e, hogy ami véletlen, az előrejelezhetetlen? Hogyan keveredett össze a „normális” az „átlagos” szóval?
Az emberi tévedések nagyon gyakoriak. főleg, ha egy esemény valószínűségét kell megtippelnünk. Keszthelyi Gabriella matematikus előadásában remek példákon keresztül mutatja be, hogy bár az intuitív gondolkodásunk gyors, és sokszor jól működik, azonban könnyen esik valószínűségi csapdákba, és nehezen tud megküzdeni nagyobb mennyiségű adattal. Sőt, a tévedéseink mögött sokszor az áll, hogy túl hozzáértőnek hisszük magunkat, vagy kis számok törvényével kapcsolatos hibákat vétünk.
A középiskolásoknak készített, de bármely korosztálynak ajánlott előadások szabadon elérhetők az MTA YouTube-csatornáján.
forrás: mta.hu