Oblivius –
feledékeny
–
bizonytalan
2–OT
: 2–bizonytalan transzfer
–
két játékos van
–
van egy fekete doboz, ami a bizonytalan transzfert megcsinálja
b0 , b1,
K 2–OT
FsÎ{0,1}
bs
Küldő:
b0 , b1 bitek
Fogadó:
Elküldi
a doboznak, hogya b0 vagy a b1 bitre kiváncsi
–
Ha a doboz jól működik, akkor a fogadó játékos biztos
lehet benne, hogy azt kapta, amit kért, a küldő pedig
nem tudja, hogy a fogadó melyiket kérte.
K–nak biztonságos: F
maximum azt egyik bitet tudja meg, a másikról nem tud
semmit
F–nek biztonságos: K nem tud semmit sem az s-ről
1–OT : 1–bizonytalan transzfer
b b
K 1–OT
½-ed valószínüséggel
kapja meg
?
K–nak biztonságos: ½-ed
valószínüséggeltudja meg, mit kap F
F–nek biztonságos: K-nak fogalma sincs, hogy
b-t kapta-e meg
Példa 1–OT –re:
ötlet: n = p·
q p, q: prímszámok; n: ismert
x2 º
a (mod n) ha (a,n)=1, akkor ennek a kongruenciának 4
megoldása van
x2 º y2 (mod n) és x ¹ ±y, akkor n prímtényezőkre
bontható
(n, x-y)(n, x+y): n prímtényezős felbontása
Protokoll:
Küldő ismeri a p,q-t, titkos bit (pl)
p és q-ban található 1-esek paritása
Fogadó ismeri a (p×q)-t,
de a titkos bithez isnernie kellene a prímtényezőt
n=p×q
K
n F
F választ r véletlen számot, négyzetre emeli a=r2 (mod n)
K
r2 F
Megjegyzés:
K:
és
u,v: pv+qu=-1 ® Euklideszi algoritmus
I: MO:
-qu
II: MO:
-pv
Euklideszi algoritmus:
(x,y) ® (n,v) xu+yv=(xy) lnko
ha x>y ® E(y,x)
ha x=y ® u=1 v=0
ha
x<y ha x=0 (0,y)=y=0x+1y ®
u=0 v=1
ha
0<x<y (u¢,
v¢)=E(x,y-x)
xu¢+(y-x)v¢=(x,y) ® (u¢v¢,
u¢)
F nem tudja meg p,q-t, ennek ½-ed valószínüsége
K:
x1, x2, x3, x4:
F ki tudja számítani
a p,q-t , ennek ½-ed valószínüsége
ki tudja számítani a titkos bitet
F-nek
feltétlen biztonságos, K-nak szűámításilag biztonságos.
ÁLL.:
Ha az egyik (1-OT vagy 2-OT) létezik, akkor a másik is létezik.
Biz:
(1) 2–OT 1–OT
a
bit b=b0 Å
b1 : b0, b1, véletlen
b0 ,
b1,
K 2–OT
FsÎ{0,1}
bs
K (i, bi) F
i véletlen i¹s
-
ha a küldő a másikat mondta, mint amit F kapott, akkor biÅ
bs =b a titkos bit
-
ha s=i F nem tud semmit
K-nak biztonságos, F ½-ed valószínüséggel
nem tudja meg a kívánt bitet
(2) 1–OT 2–OT
K
választ c1, c2 c3 . . . . ck véletlen biteket
c1 ½ valószínűséggel P(F mindegyiket tudja )=(
½ )K elég
kicsi
c1
1–OT
? ½
valószínűséggel
c2 ½ valószínűséggel P(F nem tud semmit sem
)=( ½ )K elég
kicsi
c2
1–OT
? ½
valószínűséggel
.
.
.
ck ½ valószínűséggel
ck
1–OT
? ½
valószínűséggel
F ezen
c-ket tudta meg, vagy ezen halmaz komplementerét
IÍ{1,2, . . ,k} I¹0
IC¹0
K F
Milliomos játék: két milliomos van, meg akarják tudni, hogy
ki a gazdagabb, anélkül, hogy bármelyik is elárulná mennyi vagyona
van.
Oblivus: Nem lehet megcsinálni,
hogy K-nak és F-nek is teljesen biztonságos legyen.
A
és B résztvevők
A inputja: x
B
inputja: y
fix hosszúságú bitsorozat, f
kapcsolási rajzzal van megadva
x y
Å Å Å Å
Å Å
összeadó
kapuk
negáló kapuk
szorzó kapuk
így minden polinom leírható
Feladat:
ennek a hálózatnak a felső csúcsán lévő értékeket mindketten meg tudják, de azt, hogy mi volt a másik személyes inputja azt egyik se tudja meg.
Titokszétosztás: nincsennek magánbitek szétosztjuk az inputot
A-nak xi-az inputja választ egy rÎ{0,1} véletlen számot
A
xiÅr ( i,
r ) B
változók: xa, xb
igazi érték: xa Å xb
Kiszámítják privátilag a saját fájukon lévő értéket és elküldik a tetején lévő értéket a másiknak
|
|
|
|
xa az egyik megváltozik (A) |
xb |
|
|
xa |
|
|
|
xa xb |
ya yb |
|
|
xa ya : 2-OT s,s+ xa ya
|
(xa+xb)( ya+yb)= xaya + xayb + xbya + xbyb s(1+
ya)+(s+
xa) ya = s+ A: s-t megjegyzi B: s + xa ya megjegyzi |
||